Sajtóközlemény 2022

2022. június 15.: A csillagászok az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózat segítségével feltérképezték a 30 Doradus jelű csillagkeletkezési régió szövevényes részleteit. A régióról készült kiemelkedően részletes képet ma tette közzé az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO). Az ALMA észlelési adataira is támaszkodó felvétel új megvilágításba helyezi a köddel kapcsolatos ismereteinket. A fátyolszerű gázfelhők a felhőben keletkező nagy tömegű csillagok kialakulásáról árulnak el részleteket.

2022. május 12.: Ma a világ több helyén, köztük Németországban, az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) garchingi központjában megtartott sajtókonferenciákon egy időben mutatják be a csillagászok az első felvételt a Tejútrendszer középpontjában található szupernagy tömegű fekete lyukról. Ez az új tudományos eredmény kétséget kizáróan igazolja, hogy a galaxisunk középpontjában található hatalmas tömegű képződmény valóban fekete lyuk. A megfigyelések emellett bepillantást engednek ezeknek a hatalmas, a feltételezések szerint a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható objektumoknak a működésébe is. A felvételt a csillagászok rádiótávcsövek egy globális hálózatával, a nemzetközi együttműködés keretében üzemeltetett Eseményhorizont Távcső (Event Horizon Telescope – EHT) nevű műszeregyüttessel készítették.

2022. április 20.: Egy nemzetközi csillagász kutatócsoport egy új típusú csillagrobbanást, mikronóvát figyelt meg az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (European Southern Observatory’s Very Large Telescope – ESO VLT). Ilyen kitörések bizonyos típusú csillagok felszínén fordulhatnak elő, és néhány óra leforgása alatt megközelítőleg 3,5 milliárd gízai nagy piramis tömegével megegyező anyagmennyiséget alakítanak át energiává.

2022. április 11.: Egy nemzetközi csillagász kutatócsoport 17 éven át követte nyomon a Neptunusz légkörének hőmérséklet-változásait földi és űrtávcsövekkel, köztük az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (European Southern Observatory’s Very Large Telescope – ESO VLT). A megfigyelési időszakban először az egész bolygó hőmérsékletének meglepően erős csökkenését regisztrálták, amit egy erőteljes felmelegedés követett az égitest déli pólusának környékén.

2022. március 8.: A chilei ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel a Leideni Obszervatórium (Hollandia) kutatógárdája először detektált dimetil-étert egy bolygókeletkezési korongban. Kilenc atomjával ez az eddigi legnagyobb molekula, amelyet ilyen korongban azonosítottak. Egyúttal előfutára még nagyobb szerves molekuláknak, amelyek akár az élet megjelenéséhez is vezethetnek majd.

2022. március 2.: 2020-ban egy, az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) csillagászai által vezetett kutatócsoport bejelentette, hogy megtalálták a Földhöz legközelebbi ismert fekete lyukat a mindössze 1000 fényévre lévő HR 6819 jelű csillagrendszerben. Ezeket az eredményeket azonban több kutató is kétkedéssel fogadta, köztük egy, a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetemhez kötődő nemzetközi kutatócsoport is. Egy ma megjelenő tudományos közleményben a két kutatócsoport közösen állapítja meg, hogy valójában nincs is fekete lyuk a HR 6819 rendszerben. Valójában egy „vámpír-rendszert” sikerült megfigyelni, méghozzá egy ritka és rövid ideig tartó fejlődési állapotában.

2022. február 16.: Az Európai Déli Obszervatóriumban a Nagyon Nagy Távcső Interferométerével (ESO VLTI) egy, a Messier 77 galaxis közepén lévő, kozmikus por alkotta felhőt figyeltek meg, amely egy nagyon nagy tömegű fekete lyukat rejt. Az eredmények 30 évvel ezelőtti jóslatokat bizonyítanak, és új betekintést adnak a csillagászoknak az univerzum legfényesebb és legrejtélyesebb objektumai közé tartozó aktív galaxismagokba.

2022. február 10.: Az Európai Déli Obszervatórium chilei Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) gyűjtött adatok alapján egy csillagászcsoport újabb bolygót azonosított a Naprendszerhez legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül. A jelölt a rendszer harmadikként detektált tagja, és a csillag körül keringő eddig felfedezett bolygók közül a legkisebb tömegű, de a Földének mindössze negyedét kitevő értékkel az eddigi összes exobolygó között is a legkisebb tömegűek között van.

2022. január 4.: Az ünnepeket és az új évet az Orion látványos tűzijátékával tesszük emlékezetesebbé, amit az Európai Déli Obszervatóriumban (European Southern Observatory – ESO) örökítettek meg a csillagászok. De aggodalomra semmi ok, a jól ismert csillagkép nem kapott lángra, és nem is fog felrobbanni. Az üdvözlőlapunkon látható „tűz” nem más, mint az Orion Láng-ködje, amelyet környezetével együtt a rádióhullámok tartományában mutatunk most be. A felvételre pillantva azonnal nyilvánvaló, mennyire helyénvaló az égi jelenség elnevezése. A képet az ESO által működtetett Atacama Pathfinder Experiment (APEX) nevű rádiótávcső rögzítette a chilei Atacama-sivatag hűvös Chajnantor-fennsíkjáról.